5.fejezet

(Bella szemszöge)

Így voltunk addig,amíg meg nem hallottunk egy torokköszörülést.

-Khm...Sziasztok-hallottam meg egy ismerős hangot,mire felkaptam a fejem Ed válláról.
-Rebeca,Rebeca Wilde?-kérdeztem hitetlenkedve-Jézusom,wááá...de jó téged újra látni.Mi történt veletek,hol van Damien?Mesélj el mindent.-öleltem át.
-Bella,lassíts egy kicsit-ölelt vissza ő is.-Előbb talán mutass be a többieknek,majd utána mesélek.
-Jaj,igen tényleg.Mindenki ő itt Rebeca Wilde,de csa Becky.Az egyik utazásunk során találkoztunk vele és a férjével.Becky, ők a testvéreim:Amanda,Emmett és Jasper.Edwardot már ismered.
-Sziasztok.Igen,szia Edward jó újra látni.-adott 1-1puszit a fiúknak,majd leült Jazz mellé.
 -Téged is-mosolygott rá barátnőmre,majd nővérünkhöz fordult.
-Amy,nyugi férje van.-Amandán látszott,hogy nagyon nem kedveli Becky-t.
-Amanda, tényleg nem kell aggódnod szeretem Damient és nem szándékozom elhagyni-nyugtatta barátnőm is.Néha komolyan nem értem Amy-t,állandóan féltékenykedik ha egy nő mégha csak barátságból is,de Em közelébe kerül.Pedig a bátyám nem ad rá neki okot.
-De az előbb mégis úgy nézted Eddy fiút,mintha rá akarnál mászni.-szólalt meg Emmett is.
-Nem rámászni csak Edwardot ismertem fel először és nem tudtam hogy biztos ő e,de aztán megláttam Bellát.
-Na jó zárjuk ezt le.Fontosabb megbeszélnivalónk is van.-szóltam közbe.
-Igazad van.Becky hol hagytad Dam-et?-érdeklődött szerelmem.
-Vadászni.Még ma hazautazunk csak látogatóba jöttünk.
-Hogy-hogy látogatóba?-kérdeztem én is.
-Ja,öö...egy emberlány most költözött ide a szüleivel,de előtte ott éltek ahol mi,csak meghalt a lány húga.A szülők a költözés mellett döntöttek.
-Oké,ez világos,de hogy ismertétek meg??-kíváncsiskodtam tovább.
-Dam volt a kezelőorvosa,mert teljesen összeomlott a húga halála miatt és pszichológusra volt szüksége.A mindig vidám,pörgős lányból egy visszahúzodó,zárkózott lány lett.Nagyon a szívemhez nőtt és Dam is ellenőrizni akarta az állapotát,ezért eljöttünk meglátogatni.
-Jaj szegény.Rettentően sajnálom,biztos nehéz időszakon van túl. De mond csak,honnan tudtad,hogy itt vagyunk?-kérdeztem.
-Találkoztam Esme-vel és ő mondta.Gondoltam meglátogatlak titeket.-mosolygott-És szeretnélek megkérni téged valamire.
-Persze,mond csak.
-Arról lenne szó,hogy ez a lány jövőhéten kezdi az iskolát és szeretnélek megkérni,hogy vigyázz rá. Mint mondtam,nagyon megszerettem őt és nem szeretném ha baja esne.Rád pedig nyugodt szívvel bízom.Megteszed ezt nekem?-nézett rám könyörgőn.
-Persze.Most úgyis itt maradunk egy jó ideig.-mosolyogtam rá.-Na és hogy hívják?
-Marie Alice Brandon.-Amikor meghallottam a nevet,azt hittem lefordulok a székről.Ő az a lány,aki Jazz párja lesz és ha minden igaz a legjobb barátnőm.Egyre jobb ez a nap.
-Rendben.Vedd úgy hogy mostantól ő is a testvérem és nem esik bántódása.Efelől nyugodt lehetsz.-biztosítottam.
-Nagyon köszönöm.Tudtam,hogy számíthatok rád.Nekem most mennem kell,nemsokára indul a gépünk és még Alice-től is el szeretnénk köszönni.-állt fel és ölelt meg-Mindent köszönök.
-Edward jó volt újra találkozni-ölelte meg szerelmemet is.-És örülök,hogy megismerhettelek titeket is-köszönt el a többiektől.-Sziasztok.
-Szia-köszönünk kórusban.
Miután Becky kiment az ebédlőből körülnéztem.Minden diák minket nézett,majd amikor észrevették hogy őket nézem,mindenki a saját dolgára figyelt.Visszafordultam a testvéreimhez.
-Te most tényleg egy embert akarsz pesztrálni?Ugye nem gondoltad komolyan?-kérdezte Amy gúnyosan.
-Hallottad nem,egyébként nem tartozik rád és csak hogy tudd nagyon is komolyan gondoltam.Gyere Ed,menjünk órára-fogtam meg a kezét-Otthon találkozunk-intettem még vissza a többieknek.
Egész órán csöndben ültünk egymás mellett és nem beszélgettünk.Edward tudta,hogy Amy felidegesített,ezért nem is kérdezett semmit csak mellettem volt.Szükségem volt a közelségére.
Soha nem gondoltam volna,hogy Amy ilyen ellenséges lesz velem. De eldöntöttem,hogy még neki sem fogom megengedni,hogy akár egy szóval is megbántsa Alicet.Még akkor sem ha a testvérem.
Órák után hazamentünk.Beszélgettünk egy kicsit anyával és apával.Este felmentünk Edwarddal a szobánkba,ahol elmondtam neki mindent Alice-ről.

A napok rettentő gyorsan teltek én pedig egyre izgatottabb lettem.Már alig várta,hogy végre személyesen is megismerhessem leendő sógornőmet.Minden beszélgetés után amiben Alice neve felmerült,Amandával összevesztünk.Egy hét alatt a kapcsolatunk Amy-vel annyira megromlott,hogy már nem tudtunk rendesen beszélgetni.Vagy nem szóltunk egymáshoz vagy csak veszekedtünk.De nem érdekelt.
A hétvégén családi vadászaton voltunk a hegyekben,ahol találtunk egy kis házat.Anyával át is alakítottuk,így volt ami egy kicsit lefoglalt.
Hétfőn reggel az iskola parkolójában álltunk Edward Volvója mellett,amikor egy autó hangja ütötte meg a fülemet.Egy sárga Porsche fordult be a suli parkolójába.Amikor megláttam,ki száll ki belőle,leesett az állam.

Rebeca