8.fejezet

Sziasztok!
Meghotam a következő fejezetet.
Remélem tetszeni fog.Jó olvasást.

 

"Amikor megszólal a lelkiismeret és ráébredünk az igazságra, miként dönthetjük el, melyik oldalon állunk? Mert bizonyosan el kell döntenünk, és olyankor már szorít az idő, középen pedig nem maradhatunk!"

(Bella szemszöge)

Órák óta lehettem egyedül a szobában,amikor halk kopogtatást hallottam. 

-Bejöhetek?-dugta be a fejét anya az ajtón.
-Persze.Gyere nyugodtan.
-Gondoltam megnézlek,mert már elég régóta idefent vagy -ült le mellém.
-Én igazából azon csodálkozom,hogy eddig senki se jött fel-mosolyogtam rá.
-Edward idegesen toporog odalent és alig várja hogy feljöhessen hozzád-a vállára hajtottam a fejem,ő pedig a hátamat simogatta.Olyan jó érzés volt most anya megnyugtató ölelésében lenni.-Bella,mi ez az egész?
-Tudod,hogy Becky a városban volt múlt héten-anyu bólintott mire folytattam.-Ő kért meg rá,hogy vigyázzunk Alice-ra.Alice elveszítette a húgát és nahéz időszakon van túl.Orvosi segítségre volt szüksége ahhoz,hogy fel tudja dolgozni ezt a traumát.
-Szóval sajnálod őt.Értem én,de megéri hogy emiatt összevessz a nővéreddel?-kérdezte csöndesen.
-Nem csak sajnálom,de már testvéremként tekintek rá.Érted anya?Akármennyire is szeretem Amy-t,Alice már egy nap után sokkal közelebb áll hozzám mint Amy valaha is. És szerintem nem kell elmondanom neked hogy milyen Amy.Választás elé fog állítani és én kénytelen leszek egy nevet mondani-válaszoltam szomorúan.Tényleg a nővéremként szerettem Amandát,de nem fogok úgy ugrálni ahogy ő akarja.Ha nem hajlandó elfogadni Alice-t akkor engem is elfelejthet.
-És te Alice-t választod-suttogta kétségbeesetten.
-Igen-mondtam határozottan.-Alice a családunk tagja lesz és nem csak azért mert a legjobb barátnőm.
-Ezt hogy érted,kicsim??-kíváncsiskodott.
-Úgy hogy Alice lesz Jasper párja méghozzá nem is olyan sokára.
-Értelek.Én megértem az indokaidat,de próbáljatok meg nem veszekedni.Nagyon nehéz titeket így látni.Odalent is majdnem egymásnak estetek.Kérlek kicsim, csak próbáld meg.-állt fel mellőlem és adott egy puszit a homlokomra.
-Rendben-mondtam.Anyu az ajtóból még visszafordult.
-Beengedhetem Edwardot?
-Persze.Szegényem,biztos ki vannak az idegei-mosolyodtam el.-Anyu!-szóltam még utána mielőtt kiment volna.-Köszönöm.
-Nincs mit-mosolygott még rám majd kiment.
Miután anyu kiment pár másodperc múlva megjelent az ajtóban szerelmem.Vámpírsebességgel jött elém én pedig szorosan átöleltem őt.Percekig állhattunk így amikor maga felé fordította a fejem és aggodalommal teli aranybarna szemeit az enyémekbe fúrta.
-Annyira aggódtam féltem hogy megint magadat hibáztatod majd mindenért ahogy általában.Szerettem volna feljönni hozzád,de a többiek azt hajtogatták hogy hagyjalak lenyugodni.-áradtak belőle a szavak.
-Szerelmem figyelj rám,kérlek!-szakítottam félbe szóáradatát.Komolyan mondom,sokszor többet beszél mint egy nő.-Jól vagyok.Nem kezdtem el magam hibáztatni,csak gondolkodtam egy kicsit és szükségem volt arra hogy egyedül legyek.Tudom,hogy aggódtál,de semmi okod nem volt rá.
-Na és Amandáék?-kérdeztem egy kisebb grimasz kíséretében.
Edward hangosan felnevetett,de készségesen válaszolt.
-Emmett a vitátok után elvitte vadászni és megígérte hogy beszél vele.Anyáék és Jazz pedig most indultak utánuk.
-Akkor miénk az egész ház?-kérdeztem és beharaptam az alsó ajkam.
-Igen,csak a miénk-kapott fel az ölébe.Lábamat a dereka köré fontam és szenvedélyesen megcsókoltam.Edward elvitt az ágyig,lefektetett rá és felém gördült.Kezei felfedező útra indultak a testemen én pedig hajába túrva húztam magamhoz mégközelebb.A pólóm alá nyúlva cirógatni kezdett, majd kibújtatott belőle.Én sem tétlenkedtem tovább, kigomboltam az ingét, és kezeimet meztelen bőrén keresztül a vállaihoz vezetve simogattam le róla a vékony anyagot, majd a hátára fordítottam.Ahogy végignéztem szerelmem fedetle felső testén és belenéztem vágytól fűtött tekintetébe hirtelen elfogott a bűntudat.Eszembe jutott mikor voltunk utoljár így együtt.Mégis milyen feleség vagyok én?Annyira lefoglaltak a családi gondok,hogy teljesen elfelejtkeztem szerelmemről.De ma este csakis vele fogok foglalkozni és senki mással.-döntöttem el.
 Végigsimítottam felső testén ezzel egy elégedett morgást kicsalva belőle,majd lassan közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.Vadul téptük egymás ajkát minden szenvedélyemet belesűrítve becézgettem tovább, miközben kezeimmel lassacskán testének összes porcikáját bebarangoltam, amivel jól eső sóhajokat és morgásokat sikerült kicsikarnom belőle.Edward sem tétlenkedett.A nyakamat kezdte csókolgatni majd finomat bele is harapott ami egy elégedett nyögést csalt ki belőlem.Szerelmem fordított testhejzetünkön és ő került felülre.A ruháink hangos reccsenéssel adták meg magukat Edward kezének.Gyengéden illesztette össze testünket és lassú, határozott mozdulatokkal kezdett el hajszolni mindkettőnket a gyönyör felé.Óvatosan a vállába haraptam ezzel elfolytva egy hangos sikolyt,Edward pedig hangosan felmorgott.
Eleinte lassan mozgott de szerencsémre a vámpír ösztönei erősebbek voltak így gyorsabb tempót kezdett diktálni mialatt végig hol egymás nevét nyögtük, hol pedig hangosakat sikkantva, vagy morogva  vártuk a beteljesülés elérkeztét. A gyors tempónknak köszönhetően  nem sokkal később robbanásszerűen ért utol minket a mindent felülmúló édes megsemmisülés.Edward torkából egy mély morgás tört fel,az én számat pedig egy hangos sikoly hagyta el.Vadul kapkodtuk a levegőt holott szerelmemnek semmi szüsége nem volt rá.
A csillapodásra lehetőséget sem adva szerettük egymást egész éjszaka, és csak valamikor hajnalban  higgadtunk le annyira, hogy egymást szorosan átölelve várjuk a reggelt.

Edwarddal egy csodálatos éjszakát töltöttünk el és nehezen bár de sikerült kikelnünk az ágyból.Én a fürdőszobába mentem hogy elintézzem reggeli teendőimet,míg szerelmem a konyhába ment hogy készítsen nekem valami reggelit.Hallottam a családomat amint megérkeznek és mindenki köszöntve Edwardot a saját szobájába vonul.Szóval szeretett családunk egész éjjel távol volt a háztól,hogy Eddel kettesben lehessünk.Ezt majd egyszer meg kell álálnom nekik.-döntöttem el miközben a gardróbba mentem,hogy kiválasszam a mai ruhámat.
Miután elkészültem lementem a nappaliba,de ott nem volt senki így a  konyha felé vettem az irányt,ahol megtaláltam szerelmemet.Egy csók kíséretében megköszöntem neki a reggelit ő pedig a szobánkba ment,hogy elkészülhessen.
Miután megreggeliztem lejöttek a többiek is.Amy szeme szinte villámokat szórt,de nem foglalkoztam vele.Köszöntem anyáéknak és elindultunk az iskolába,nem is sejtve hogy mik várnak még ránk az elkövetkezendő időkben.