(Bella szemszöge)
Amikor megláttam,hogy mik közelednek felénk még a vér is meghült az ereimben...
Nem azért mert féltem,hanem azért mert féltettem.Féltettem a testvéreim és féltettem a férjem.Bár nem lenne mitől,mivel a vámpír világ szerint tőlem kéne félni,de bennem volt a család iránti féltés.
Bekerítettek minket és amerre néztem,mindenhol hatalmas medveméretű farkasokat láttam.Mindegyik hihetetlen sebességgel közeledett felénk,de tőlünk három méterre megálltak és visszapattantak a pajzsomról. Miután felkászálódtak a földről, újra nekiindultak,de a hangom megállította a vezetőjüket,így mindegyik megállt.
-Én nem tenném.Ti rosszabbul járnátok-mondtam hangosan és felegyenesedtem,de a pajzsomat nem húztam vissza.A többiek mintha most vették volna észre,hogy itt vagyok, hitetlenkedve kapták felém a fejüket,de ők is felegyenesedtek.
-Ne most-folytottam beléjük a szót.
-Na akkor-fordultam a farkasok felé-Tudni szeretném,hogy ki a falkavezér.
Erre a mondatomra egyhangú morgás volt a válasz.
-Edward?-vártam szerelmemtől a választ.
-A fekete,a legnagyobb. Sam-nek hívják.
-Köszönöm-suttogtam és megfogtam a kezét.Bekapcsoltam a gondolatolvasást,hogy beszélni tudjak velük.
-Szóval Sam.A nevem Isabella Cullen.Ő itt a férjem Edward és a testvéreim Emmett és Jasper.Nem szeretnék harcolni és apám is arra tanított,hogy békésen is meg lehet oldani a gondokat.-újabb morgások követték szavaimat.
-A családom és én vámpírok vagyunk.Nem ölünk embereket csak állatvérrel táplálkozunk.Ezért ilyen barna a szemünk,így hosszabb ideig tudunk egy helyen maradni és valamennyire normális életünk lehet.Egyességet szeretnénk veletek kötni.-mondtam.
-Egész pontosan milyen egyességet? És miért kötnék én szerződést pont vámpírokkal.Amikor az alakváltók és a vámpírok ősellenségek?-kérdezte gondolatban Sam.
-Azért,hogy békében élhessünk egymás mellett.A szerződés részleteit pedig apámmal megbeszélhetitek,mivel nálunk ő a családfő.Én csak egy találkozót szeretnék megbeszélni veletek ahol ti és mi is mindannyian ott vagyunk.-ajánlottam.
-Ezzel eggyetértek én is.Jobb a békesség,de erről a tanácsnak is tudnia kell.-gondolta Sam.
-Mondj egy helyet és időpontot,hogy mikor tudunk mindent megbeszélni.-mondtam.
-Rendben.Ma este 8-kor ugyanitt.
A farkasok elhátráltak,majd eltűntek a fák között.Én pedig szép lassn visszahúztam a pajzsom.
-Jaj,ilyet többet ne csináljatok,majdnem szívinfarktust kaptam a látomás közben.-szidtam őket,persze nem komolyan.
-Húgi,most komolyan szerinted direkt botlottunk bele hárman egy falkányi farkasba?-hitetlenkedett Em.
-Nem,persze hogy nem.Menjünk,mert anyáék már halálra idegeskedik magukat.
-Köszönjük húgi.Nem tudom mi lett volna velünk nélküled.-ölelt át Jazz.
Mindjárt otthon vagyunk,nincs semmi baj,nyugodjatok meg.-elküldtem az SMS-t Amy-nek és hazaindultunk.
-Jaj jól vagytok annyira aggódtunk-szaladt ki a házból anya,apa és Amy.
-Persz semmi gond-nyugtatta Jazz a zokogó Esmet.
-Apa Forks közelében alakváltó farkasok élnek.Megtámadták a fiúkat,de egyességet ajánlottam nekik és ma este 8-kor fognak válaszolni.
-És milyen egyességre gondoltál?-kíváncsiskodott apa.Közben a többiek magunkra hagytak minket.
-Kijelöljük a ők és a mi területünket és nem lépünk a másikéra,csak ha te vagy az ő vezetőjük megengedi.Amíg mi nem ölünk és változtatunk át embert, addig ők nem támadhatnak meg minket.-mondtam el az elképzelésemet.-Valamint elmondtam,hogy vegetáriánusok vagyunk.
-És mekkora veszélyt jelentenek ránk a farkasok?
-Ha harcra kerül a sor,akkor minimális.De a falkavezér hajlik a szerződés felé,és az ő szava megkérdőjelezhetetlen.
-Az jó.Büszke vagyok rád-ölelt meg.
-Köszönöm de most megyek,anyu elkészítette a vacsimat.
-Menj csak.-puszilt homlokon.
Lementem a nappaliba,ahol Em és Jazz valami meccset nézett Edwarddal együtt.Odamentem hozzájuk és beleültem Ed ölébe.Anyu behozta a vacsimat,ami palacsinta volt.Mire megettem és vége lett a meccsnek háromnegyed 8 volt .
-Ideje indulnunk-szólalt meg apa a lépcső tetejéről.
Elindultunk a találkozóra,ahol a farkasok már vártak ránk.10-en voltak.
-Jó estét-köszöntötte őket apa.-Carlisle Cullen vagyok és ők a családom.
Elmondta a javaslatunkat,amit a farkasok el is fogadtak.Nem volt több az egész pár percnél.
-Azt hiszem,akkor megegyeztünk.Remélem békében élhetünk egymás mellett-fejezte be apa.
A farkasok elmentek és mi is hazaindultunk.Otthon mindenki a saját szobájába vonult,ahogy mi is szerelmemmel.
Elmentem zuhanyozni,majd már pizsamába mentem vissza a szobánkba.Bemásztam az ágyba és szorosan Edwardhoz bújtam.
-Aludj kedvesem,hosszú napod volt.Pihenj csak-ölelt át és csókolt meg.Ebben a csókban nem volt semmi vadság csakis színtiszta szerelem.
-Igen,el is fáradtam.Jó éjt.-ásítottam.
-Álmodj szépeket.
Még hallottam,ahogy az altatómat dúdolja majd elnyelt a sötétség és mély álomba zuhantam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése