(Bella szemszöge)
1 héttel később...
Egy hét telt el azóta,hogy Esme és én elmentünk Alice szüleihez,akik megengedték,hogy Alice nálunk maradjon erre a hétvégére.Persze ők úgy tudják,hogy Esme itthon marad velünk és mi pizsipartit szervezünk.De csak Rosalie,Alice és én leszünk itthon.Emlékszem rá,milyen fejet vágott Alice,másnap,mikor megkérdezte,hogy Esme tényleg otthon marad-e?És aznap mondta el,hogy a szülei üzleti útra mennek.
Reggel az iskola parkolójában vártuk,hogy megérkezzen Alice.Befordult a sárga Porsche a parkolóba és beállt a szokásos helyére.Abban a pillanatban,hogy leállt a motor,Alice pattant ki a kocsiból egy fülig érő mosollyal és hozzánk rohant.
-Bella!Esme tényleg otthon marad velünk jövőhéten hétvégén?
-Nem,csak azért mondta,hogy otthon lesz ő is,hogy a szüleid elengedjenek.Mert nem mentek volna bele,ha nincs egy felnőtt,aki vigyáz ránk.
-Óh...értem.Képzeld a szüleim 2 hét múlva elutaznak egy üzleti útra és nem lesznek itthon azt hiszem kb.egy hétig.
-És te egyedül leszel otthon?
-Igen.Mivel ilyen alkalmakkor mindig a húgommal voltam és,hogy most ő nincs...-szomorodott el.
-Hé,tudod mit? Kérdezd meg a szüleidet,hogy nem-e jöhetnél át hozzánk.Esme-ék is szívesen látnának és te sem lennél egyedül.
-Még nem tudom.De majd rákérdezek.
-Rendben
-Bella,édesem.Min gondolkozol?-rántott vissza a jelenbe Edward hangja.
-Semmi különös.Nem fontos.-legyintettem.
-Biztos nem akarsz te is velünk jönni?
-Nem,most nem.Nem akarom,hogy Alice-nak baja essen-suttogtam,hogy csak ő hallja.Mert ha Jasper rájön,hogy Alice-t veszély fenyegeti,képes és mindent félbe hagy.
Jasper ez alatt az egy hét alatt rájött Edward segítségével,hogy szerelmes barátnőmbe,de egyikük sem hajlandó észrevenni,hogy a másik is ugyan úgy érez.Mindig egymás közelében vannak és bátyám egy percre sem hagyja magára,bár ezt Alice nem igen tudhatja.Esténként Jasper a Brandon házban van méghozzá Alice szobájában,napközben pedig az iskolában lesi minden lépését.
-Kicsim,mit láttál,amit nem mondassz el?
-Csak azt,hogy Alice nálunk lesz,de semmi mást.Vele kapcsolatban mindig nagyon homályosak a látomásaim.-mondtam el az igazat szerelmemnek.
-Oh...értem.Ne maradjak inkább én is itthon?-nézett rám mosolyogva.
-Nem.Neked most vadásznod kell.És különben is.Ez egy csajos parti lesz-vigyorogtam.
-De te is régen vadásztál már.
-Igen,de majd elmegyek miután ti hazaértek,amúgy is sokáig bírom vér nélkül.Már Alice-t is iderendeltük és Rose-val is itthon kell maradnia valakinek.
-Rendben van.De ha valami baj van,azonnal hívj.
-Eddy fiú.Ideje elbúcsúzni,indulni szeretnék.Még a végén eltűnnek a macikáim.-kiáltott fel Emmett.
Edwarddal felálltunk és lementünk a nappaliba.
-Ne aggódj.Nem szaladnak el a medvéid.-mosolyogtam rá és megcsókoltam szerelmemet.
Nagy nehezen elengedtük egymást.Körülnéztem és láttam,hogy mindenki a nappaliban van és indulásra készen állnak.
-Jól van.Akkor jó szórakozást.-köszöntünk el tőlük egyszerre Rose-val.
-Gyere,Rose.Vacsizzunk.-húztam a nappaliba barátnőmet.
Rose beíratkozott az iskolába és beszélt Carmenékkel is,hogy szeretné itt befejezni az iskolát,mert nagyon jól érzi magát velünk.Carmenék pedig ha nehéz szívvel is,de beleegyeztek,mert azt szeretnék,ha a lányuk jól érezné magát.
Esme főzött nekünk,így az elkészítéssel nem kellett bajlódnunk.Megvacsoráztunk,majd mind a ketten felmentünk a szobáinkba.Elintéztem az emberi teendőimet és a gardróbban kezdtem pakolászni.Nem tudtam elaludni már annyira megszoktam,hogy szerelmem mellettem van esténként.
-Szabad-szóltam ki miután meghallottam egy kopogtatást.Rose belépett a szobába és egyenesen a gardróbba jött.
-Szia.Úgy látom te sem tudsz aludni.Mi lenne,ha megnéznénk egy filmet?-kérdezte és rámmosolygott.
-Igen.Edward jelenlétéhez már túlságosan is hozzá szoktam és most nehezen tudok elaludni nélüle.-válaszoltam én is mosolyogva és kimentünk a gardróbból.-Úgyhogy felőlem oké.Nézzük itt a szobánkban.Mit szólsz hozzá?
-Rendben és mit nézünk?-kérdezte.
-Nem tudom.Gyere és válasz egyet-húztam a DVD-k felé.
Hosszas tanakodás után a Csajok háborúja mellett döntöttünk.Rose készített pattogatott kukoricát,én pedig beraktam a dvd-t a lejátszóba.Miután Rose is feljött,beültünk az ágyba és mind a ketten takaróba tekertük magunkat.Elkezdődőtt a film és mi le sem vettük a szemünket a képernyőről.
Nem tudom mikor aludhattam el,de valamikor reggel ébredtem fel az eső hangjára. Rosalie mellettem feküdt,a lejátszó pedig már kiadta a dvd-t.
Felkeltem,felvettem a köntösöm és elraktam a helyére a dvd-t.Ráterítettem Rose-ra még egy plédet és a konyhába mentem.Rápillantottam az órára,ami 6 órát mutatott.Nem voltam fáradt így sütöttem palacsintát és mire végeztem már 7 óra volt.Felmentem a szobába,hogy felébresszem Rosalie-t,de ő már fent volt.Bár még nagyon kómás feje volt.
-Jó reggelt-köszöntem neki mosolyogva.
-Neked is.Mennyi az idő?
-Már 7 óra.Csináltam reggelit.Menj,öltözz fel gyorsan és odalent találkozunk.
Bólintott és kiment.Én pedig bementem a gardróbba és felvettem egy farmernadrágot,egy narancssárga garbót és egy magasszárú csizmát.Kifésültem a hajam és szabadon hagytam.Tettem fel egy enyhe sminket és egy nyakláncot.A szükséges cuccokat beleraktam egy válltáskába és kivettem egy fehér kabátot,majd a konyhába mentem.Rosalie már lent volt.Gyorsan megreggeliztünk,beültünk az autómba és elindultunk Alice-ért.
-Mi ez a CD?-kérdezte Rose.
-Ezt a cd-t kaptam legelőször Edward-tól.Az ő zongoraszámai vannak rajta.És ez a szám az én altatóm-mosolyogtam rá és leállítottam az autót Alice-ék háza előtt.Dudáltam és vártuk,hogy kijöjjön barátnőm.
-Ez olyan édes.Nagyon aranyos tőle,hogy írt neked egy altatót.És ez a dallam is varázslatos.-mondta és végszóra kijött Alice is.
Kiszálltam az autóból és beraktam a csomagjait hátra,majd hárman elindultunk az iskolába.
Ezt a számot hallgatták a kocsiban:
(Rosalie szemszöge)
Egy hét.Ennyi ideje vagyok a Cullen családdal.Ezalatt az idő alatt rengeteget beszélgettem Bellával,Esme-vel,de a legtöbbet mégis Emmett-el beszélgettem.Volt alkalmam megismerni ennek a nagy macinak a komoly oldalát és meg kell mondanom,hogy jobban tetszik a vicces oldala. Mind nagyon kedvesek velem,kivéve Amy-t.De őt én sem kedvelem és ennek több oka van.
Az első,hogy azt képzeli neki mindent szabad és senki nem állhat az útjába.És,hogy bármit akar,azt megkapja.
A második,hogy mindenkivel vitatkozik és az egész családot "mérgezi" a viselkedésével.Mindenkivel veszekedik.
És a harmadik,hogy van egy szerető férje és családja,mégsem képes megbecsülni őket.Emmett lesi minden kívánságát ,de ő egyáltalán nem értékeli.
Nem tudom,mit érzek pontosan Emmett iránt,de abban biztos vagyok,hogy szeretem.Szeretem,de nem testvérként és nem barátként.Lehetséges,hogy beleszerettem volna?Nem Rosalie,verd ki a fejedből ezt az őrültséget.Nem lehetsz szerelmes az unokatestvéredbe.És az istenit is felesége van,akit szeret.Bár nem érdemli meg,ő mégis szereti Amandát.Nekem pedig fáj látnom,hogy szenved amiért nem is figyel rá a felesége.Milyen szívesen lennék én Amanda helyében.Nem Rosalie ezt most felejtsd el.Gyerünk,gondolj valami másra.
-Mi ez a CD?-kérdeztem Bellától,hogy eltereljem a gondolataimat.Éppen Alice-ért megyünk aztán az iskolába.Igen,Carmen és Eleazar megengedték,hogy itt Forksban fejezzem be az évet.Bár nehéz volt őket meggyőzni,de végül beleegyeztek.Így beíratkoztam a suliba.
-Ezt a cd-t kaptam legelőször Edward-tól.Az ő zongoraszámai vannak rajta.És ez a szám az én altatóm-mosolygott.Azt tudtam,hogy Edward zongorázik,de azt nem,hogy komponál is.
-Ez olyan édes.Nagyon aranyos tőle,hogy írt neked egy altatót.És ez a dallam is varázslatos.-mondtam.Olyan jó nekik,hogy ott vannak egymásnak.De Bella egy nagyonn jó lelkű lány és megérdemli a boldogságot.
Mire befejeztem a mondatot,megjelent Alice is.Beszállt és már indultunk is a z iskolába.
A nap unalmasan telt,azt leszámítva,hogy mivel most nem voltak itt a fiúk,minden pasi körülöttünk legyeskedett.Jót szórakoztunk rajta,amikor az a két pasi is megjelent,akikkel Emmett és Edward "táncoltak" mivel elveszítették a fogadást.
Emlékszem,aznap jöttem először iskolába és aznap beszéltem először kettesben Emmett-el.
Bellával,Alice-val és Jasper-rel a parkolóban vártuk,hogy Edward és Emmett megjelenjen.Mivel elveszítették a fogadást,teljesíteniük kell az alku rájuk eső részét.
Nem sokkal később Edward Volvója befordult a parkolóba és kiszállt belőle a két jómadár.Mindenki aki a parkolóban volt,megnézte őket és kuncogott rajtuk.Talpig rózsaszínben azért Emmet sem tűnt olyan félelmetesnek.Mind a ketten úgy néztek ki mint akik a saját nemükhöz vonzódnak. Már majdnem megesett rajtuk a szívem az arcukat látva,de aztán Bella utasítására a két fiú elindult a számára kijelölt pasi felé.Már itt majdnem megszakadtunk a röhögéstől,de az volt a nap csúcspontja,amikor táncolni kezdtek.
Szegény srácok nem tudták,mi ütött a Cullen fiúkba és teljes sokkban voltak.
-Fiúk elé-sétált oda a két pároshoz Bella.
-Srácok,ne haragudjatok,ez csak egy fogadás volt.Elnézést és kérlek,ne nehezteljetek rájuk.-mosolygott Bella a két idegenre.
-Bella,most már átöltözhetünk-nyavajgott Emmett,amikor odaértek hozzánk.
Megsajnáltam őket,ezért meggyőztem Bellát,hogy ennyi elég volt,így aztán a két fiú rohant is átöltözni.
Ezek után mentünk haza.Otthon Amy és Bella megint összevesztek és Amy elrohant.Emmett nem ment utána és aznap beszélgettünk legelőször késő estig.
Azóta,ha valami gondja van vagy csak ha beszélgetni akar általában engem keres meg.A legrosszabb az egészben,hogy én többet érzek iránta,mint ő én irántam.Nem tudom meddig fogom még ezt bírni,de valakivel muszáj lesz megbeszélnem.Valakivel,akiben megbízom és tudom,hogy ő majd segít nekem.
-Képzeljétek-szólalt meg Alice,miután hazaértünk.-A szüleim megengedték,hogy itt maradjak nálatok.Anyám azt mondta,hogy beszélt Esme-vel és ő beleegyezett.Így amíg a szüleim nem lesznek itthon,maradhatok.
-Ennek igazán örülök.-mosolyogtam rá halványan.
-Ez csodás.Legalább mindenre jut idő,amit elterveztem.-láttam,hogy Bella furcsán néz rám,ezért rámosolyogtam.
A nap hátralevő részében moziztunk,kitárgyaltuk a pasikat és mindenféléről beszélgettünk.Nagyon élveztem a délutánt és teljesen kikapcsolt az agyam.
Nem sokkal éjfél után Alice elaludt és Bella felvitte a szobájába,hogy ne legyen neki kényelmetlen a kanapén.Én is elköszöntem Bellától és a saját szobámba mentem.Egyszerűen nem bírtam ki,hogy ne gondoljak rá.Észre sem vettem,hogy valaki bejött a szobámba,csak akkor,amikor megérintette a vállam.
szia gratula remélem rose és em meg alice és jazz össze jönnek
VálaszTörléski ijesztette meg roset?
puszy